Beszélgetések margójára

``Megfordulok az ágyban, hátha eljön még a jótékony álom.Mosolygok a a gondolaton, mert tudom, hogy elszállt már.Hallgatom a csendet melyet, időról időre megszakít a mellettem alvó lélegzetvétele.Megsimogatom megfogom a  kezét, de vigyázok ne ébredjen fel.
A szavak mellett fontosak a tapintások, simogatások,ölelések, cirógatások.Még lassan forog az agyam. Felkelek az ágyból, a telefonom világítása segít, hogy összeszedjem a ruhámat. A vérnyomásom a béka feneke alatt. Elbotorkálok a konyháig. A szemben lévő ablakok még sötétek, az emberek alszanak.Következő korty kávé.Az égbolt felhős, nem fog sütni a nap.Sokan mondják, hogy muszáj változtatni.Egy út megléte nem jelenti a szabadság meglétét. Két út között már lehet választani.Eleve nem lehet mindenki boldog, az csak keveseknek jár. A párom még alszik.Az álom manói körülölelik.Felöltözöm. Közben hallom, hogy a páromnál a manók már szedelőzködnek.Minden embernek vannak rituáléi.Nálunk az, hogy mikor reggel előjön a hálószobából én már várom őt. Átöleljük egymást, hozzásimulunk egymáshoz, érzem rajta az alvás melegét, visszaölel, megkérdezzük egymástól, hogy aludt a másik,megborzolom a haját, majd megcsókoljuk egymást, és ölelkezve megyünk a konyhába.Ő is kávét főz, majd teázik, megkérdezi, hogy bevettem e a vitaminokat, közben elmeséli, hogy mit álmodott. Szépek ezek a reggeli intim pillanatok.Elmondom, hogy ma mi vár rám, merre megyek, és ő is megteszi.Kapkodva-csapkodva soha nem lehet jó döntést hozni.Ezért fontos minden helyzetben az éberség megléte.Elköszönök a páromtól, megcsókolom, elmondom neki, hogy vigyázzon magára, bezárom az ajtót, és éberen, mosolyogva elindulok háborúzni...`` mondá Csernus.
Csak csajok című hétvégén a közös rituálék kibeszéléséről, elbeszéléséről volt szó.
Szükség van arra amikor hiszed és érzed, hogy a kettő egyben zeng, és a kettő eggyé válik, de mégis megmarad a Te meg az Én